1. Hogyan született a törvény?
A javaslatot 2026. június 2-án nyújtották be egyéni képviselői indítványként, így nem előzte meg kötelező társadalmi egyeztetés. A benyújtott szöveg még konkrét méretkorlátot (15 m²), szűkebb eszközlistát (utcabútor, hirdetőoszlop, villanyoszlop, tetőszerkezet) és 2026. szeptember 30-i bontási határidőt tartalmazott.
-
2026. jún. 2.
Benyújtás
A T/122. számú javaslat egyéni képviselői indítványként érkezik — 15 m²-es korlát, szeptember 30-i bontási határidő.
-
2026. jún. 18.
Bizottsági módosítás
A Törvényalkotási Bizottság kiveszi a hirdetőoszlopot és a villanyoszlopot az engedélyezett eszközök közül, beemeli a „kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszköz” kategóriát, a bontási határidő december 31-re tolódik.
-
2026. jún. 23.
Elfogadás
Az Országgyűlés 145 igen, 39 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadja el.
-
2026. jún. 26.
Kihirdetés
Megjelenik a 2026. évi XX. törvény.
-
2026. okt. 1.
Hatálybalépés
A reklámokra vonatkozó alcímek hatályba lépnek; az önkormányzatok új helyi szabályokat alkotnak.
-
2026. dec. 31.
Bontási határidő
A nem megfelelő reklámeszközöket el kell távolítani, az átalakíthatókra bejelentést kell tenni.
A jogszabály négy területet érint egyszerre: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt (út menti reklámok), a sajtószabadságról és a médiaszolgáltatásokról szóló törvényeket (politikai reklám), a választási eljárásról szóló törvényt (politikai plakátok) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt (gazdasági reklámok településképi szabályai). A kültéri reklámpiac szempontjából az utóbbi a meghatározó.
2. Mit mond pontosan a törvény a gazdasági reklámokról?
Engedélyezett reklámeszközök
A magyar építészetről szóló törvény ma hatályos 104. § (3) bekezdése még nyolc eszközt sorol fel, amelyen reklám elhelyezhető. Október 1-jétől a lista radikálisan rövidül:
| Ma (2026. szeptember 30-ig) |
2026. október 1-jétől |
- utcabútor
- hirdetőoszlop
- villanyoszlop
- reklámhordozót tartó berendezés
- tűzfal
- tetőreklám
- építési reklámháló
- reklámháló
|
- utcabútor
- tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezés
- kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszköz
|
„Reklám – közterületen vagy közterületről látható magánterületen – kizárólag utcabútoron, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen és a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön helyezhető el. Kormányrendelet állapítja meg az elhelyezhető reklámeszközöknek a település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségi követelményeit.”
A (4) bekezdés további korlátokat szab:
- ▸ citylight reklámeszközt szabadon állóan nem lehet elhelyezni, csak utcabútoron;
- ▸ új hirdetőoszlop nem helyezhető el;
- ▸ településképi szempontból kiemelten meghatározó és meghatározó területen közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, valamint segélykérő telefonon reklám nem lehet;
- ▸ a korábban jogszerűen felállított hirdetőoszlopok fennmaradhatnak és reklámot hordozhatnak, ha az önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik;
- ▸ az önkormányzat rendeletében további eszköztípusokat is kizárhat, és további tilalmi területeket jelölhet ki.
Fontos következmény: a tűzfali reklám, a reklámháló és az építési reklámháló kikerül a törvényi listából, a földön álló („szabadon álló”) reklámhordozók sorsa pedig a kormányrendelettől függ — csak akkor maradhatnak, ha a rendelet „egyéb reklámeszközként” nevesíti őket.
Eljárás, szerződés, érvényesség
- ▸ Reklámeszköz kizárólag az önkormányzati településképi bejelentési eljárás lefolytatása után helyezhető el; a bejelentést az önkormányzat 15 napon belül tudomásul veszi vagy megtiltja.
- ▸ A tudomásulvétel 5 évig érvényes; lejárta előtt legalább 30 nappal új eljárást kell kezdeményezni, vagy nyilatkozni kell az eszköz elbontásáról.
- ▸ Reklámeszköz közterületi és magánterületi elhelyezésére szerződés legfeljebb tizenöt évre köthető.
- ▸ A településképi rendeleteknek és a helyi építési szabályzatoknak a 2026. október 1-je után megállapított reklámeszköz-elhelyezési szabályait kell alkalmazni — vagyis az önkormányzatoknak új helyi szabályokat kell alkotniuk.
Határidők és átmenet
„…nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. december 31-ig köteles a saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a helyi önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását…”
Aki átalakítással vagy korszerűsítéssel meg tudja feleltetni az eszközét az új követelményeknek, annak szintén 2026. december 31-ig kell kezdeményeznie a településképi bejelentési eljárást. A törvény kimondja, hogy a tilalmak és a bontási kötelezettség miatt az államot és az önkormányzatot kártalanítási kötelezettség nem terheli.
Bírságok és felelősség
településkép-védelmi bírság, ismételten kiszabható
jár el a járási hivatal helyett, és a bírság is az ő bevétele
A törvény nem vezet be új bírságtételeket, hanem a magyar építészetről szóló törvény meglévő 105. §-át módosítja: a járási hivatal helyett a helyi önkormányzat jár el, a közigazgatási bírság elnevezése településkép-védelmi bírság lesz, és a bevétel az önkormányzaté. A jogkövetkezmények — az egyetemleges felelősség miatt — a reklámeszköz tulajdonosával és az ingatlan tulajdonosával szemben egyaránt alkalmazhatók, a hatóság pedig végső esetben a kötelezett költségére bontat, és az eszközt elkobozhatja.
Út menti reklámok
A közúti közlekedési törvény módosítása szerint lakott területen kívül, a közút mellett a törvényben meghatározott védőterületen nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. A tilalom nem vonatkozik az üzemanyagtöltő állomások cégjelzésére és üzemanyagár-tábláira, valamint az építményeken és azok telkén elhelyezett olyan feliratokra, amelyek az ott működő cég nevét, jelét vagy tevékenységét jelzik. Az érintett eszközöket itt is 2026. december 31-ig kell eltávolítani, kártalanítás nélkül.
Politikai reklám
A törvény névadó része: politikai plakát, politikai reklám és politikai hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben tehető közzé; tilos az emberi méltóságot vagy közösségek méltóságát sértő, kollektív bűnösséget közvetítő, ellenségkép kialakítására irányuló tartalom. Plakát nem helyezhető el közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági eszközön, jelzőtáblán és fás szárú növényen. A tiltott politikai plakát kihelyezőjét az NMHH Hivatala a minimálbér havi összegének ötvenszereséig terjedő bírsággal sújthatja.
3. A 15 négyzetméter: mi igaz belőle?
„Az új törvény betiltja a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket.”
Az elfogadott törvény szövegében nincs négyzetméter-korlát. A 15 m² a benyújtott javaslat eleme volt, és a bizottsági módosítás után kikerült; a méretszabályokat a kormányrendelet állapítja majd meg.
A sajtó egy része — köztük több, egyébként pontos szakmai portál — úgy írt az elfogadott törvényről, hogy az „betiltja a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket”. A méretre, elhelyezési módra, megjelenési formára és időtartamra vonatkozó szabályokat azonban a törvény kifejezetten a kormányrendeletre bízza.
A 15 m² ettől függetlenül ismerős szám, mert a ma hatályos, a reklám és a reklámeszköz elhelyezésének szabályairól szóló 476/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet ezt használja: óriásplakátnak a legalább 5,04 × 2,38 méteres, legfeljebb 15 m²-es reklámeszközt tekinti, és a digitális billboard felülete is legfeljebb 15 m² lehet. Ugyanez a rendelet írja elő a digitális eszközök fényerejét — nappal legfeljebb 6000 nit, naplemente után legfeljebb 1500 nit —, tiltja a villogást, és automatikus fényerő-szabályozást követel. Hogy az új kormányrendelet átveszi-e ezeket az értékeket, egyelőre nem tudható.
4. A kormányrendelet-tervezet: amit tudunk, és amit nem
A törvény végrehajtását jelentő kormányrendelet tervezetét a Közlekedési és Beruházási Minisztérium szeptember elején a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) OOH tagozatával ismertette; a szövetség szerint a véleményezés „puszta formalitás” volt, a tervezet napokon belül kormányülés elé kerülhetett. A kormany.hu társadalmi egyeztetési felületén 2026. szeptember 11-ig nem jelent meg reklámtárgyú rendelettervezet, és az elfogadásáról sem érkezett hír.
hirdetőfelület Budapesten az MRSZ számítása szerint
az óriásplakátok ekkora része tűnhet el országosan
ember megélhetése kerülhet veszélybe a szövetség szerint
egy felület bontási költsége, egyes felületeknél több tízmillió
Ami a tervezetről az MRSZ szeptember 8–9-i közlései alapján tudható: a szövetség „piactorzítónak és részrehajlónak” nevezi, mert egyes szereplők gyakorlatilag változatlan feltételekkel működhetnének tovább, míg mások azonnali bontásra kényszerülnének, és a maradványpiacot „mindössze két szereplő” uralhatná. A szövetség a tervezet visszavonását, valamint érdemi hatásvizsgálatot és szakmai konzultációt kér.
A sajtóhírek szerint az MRSZ tájékoztatásában az is elhangzott, hogy a tömegközlekedési megállók és a digitális reklámfelületek megmaradnának hirdetési eszközként — ez azonban közvetett, egyetlen forráson alapuló információ, nem a tervezet szövege.
A piac méretéhez: a Magyar Reklámszövetség reklámtortája szerint a közterületi reklámköltés 2025-ben 37,3 milliárd forint volt (+11,3%), és először előzte meg a nyomtatott sajtót. Egy piaci elemzés úgy számol, hogy ha a piac 20–25 milliárd forint körül stabilizálódik, évente 10–15 milliárd forintnyi reklámköltés keres majd új felületet — ez becslés, nem a szövetség hivatalos prognózisa.
5. Budapest külön utat választott
A Fővárosi Közgyűlés nem várta meg a kormányrendeletet: a június 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátott, majd június 26-án 19 igen és 4 nem szavazattal elfogadott fővárosi rendelet október 1-jén lép hatályba, a tiltott eszközök bontási határideje itt is december 31.
hirdetőhely ma Budapesten
a 955 hirdetőoszlopból ennyi marad
A megmaradó hirdetőoszlopok csak a Kiskörúton, a Nagykörút pesti szakaszán, az Andrássy, a Bajcsy-Zsilinszky, a Rákóczi és az Üllői úton állhatnak. A reklámhálókat teljesen betiltják, és a BKV-járművek külső reklámja is megszűnik. Megmarad a citylight az utasvárókon és a „vonalas” tetőreklám. A társadalmi egyeztetésre kitett tervezet a tiltott eszközök között sorolta a digitális billboardot, az épületre szerelt eszközöket és a tűzfali reklámokat is.
A szakmai sajtó jogosan hívta fel a figyelmet arra, hogy a fővárosi rendeletnek összhangban kell lennie a még nem ismert kormányrendelettel; ha a két szabályozás ütközik, az újabb jogértelmezési kérdéseket hoz.
6. Mit jelent mindez a LED-falaknak?
A törvény és a fővárosi rendelet szövege nem tesz különbséget statikus és digitális felület között — egy LED-fal jogilag ugyanolyan reklámeszköz, mint egy plakáttábla, ha harmadik fél reklámját jeleníti meg. Ebből néhány dolog egyértelműen következik, más kérdések pedig nyitottak.
Ami a hatályos szabályokból következik
A saját üzletet hirdető kijelző nem „reklám” a törvény értelmében
A magyar építészetről szóló törvény 102. §-a — amelyet a módosítás nem érint — kiveszi a reklámszabályok hatálya alól a cégtáblát, az üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és grafikai megjelenítést, valamint az üzlethelyiség kirakatában elhelyezett gazdasági reklámot. Egy bolt homlokzatán vagy kirakatában futó, kizárólag a saját ajánlatait mutató LED-kijelzőre tehát nem a reklámeszközökre vonatkozó tilalmak, hanem a településképi és építési előírások vonatkoznak. Amint a kijelzőn más cég fizetett hirdetése jelenik meg, a felület reklámeszközzé válik.
A harmadik feleknek reklámidőt értékesítő LED-fal reklámeszköz
Október 1-jétől csak utcabútoron, tetőszerkezethez rögzített berendezésen vagy a kormányrendeletben nevesített egyéb eszközön működhet jogszerűen. A homlokzatra szerelt, a tűzfali és a szabadon álló LED-felületek jövője a kormányrendelettől függ; Budapesten a fővárosi rendelet szigorúbb.
A méret- és fényerő-korlátok jelenleg a 476/2024. Korm. rendeletben vannak
Digitális billboard legfeljebb 15 m², nappal 6000 és éjjel 1500 nit, villogás tilos. Ezeket az új rendelet módosíthatja. A fényerőről és a nit-értékekről bővebben a LED-fal tények és tévhitek cikkünkben írunk.
Reklámkataszter
Reklámeszközön csak akkor helyezhető el reklám, ha azt az NMHH az országos reklámkataszterbe bejegyezte; a bejelentés elektronikus, és az NMHH tájékoztatása szerint felületenként 15 000 Ft regisztrációs és 15 000 Ft éves díjjal jár.
Az eljárás az önkormányzathoz kerül
Október 1. után a településképi bejelentést az önkormányzatnál kell megtenni, a tudomásulvétel 5 évre szól, és a helyi rendeletek további eszközöket zárhatnak ki — a saját település rendeletét tehát kötelező figyelni.
Ami még nyitott
- ? Nevesíti-e a kormányrendelet a digitális képernyőt, a LED-totemet vagy a szabadon álló digitális oszlopot „egyéb reklámeszközként”, és milyen méret- és távolságkorlátokkal?
- ? Változnak-e a fényerő- és animációs szabályok a 476/2024. rendelethez képest?
- ? Hogyan viszonyul a fővárosi rendelet digitális billboard-tilalma a kormányrendelethez?
- ? Lesz-e átmeneti idő az átalakítható eszközöknek a december 31-i bejelentési határidőn túl?
7. Teendők a következő hetekben
Ellenőrzőlista LED-fal-tulajdonosoknak és üzemeltetőknek — mentse el, és menjen végig rajta október 1. előtt.
-
1
Készítsen leltárt minden felületéről: helyszín, hordozó típusa (utcabútor, tető, homlokzat, szabadon álló), méret, kataszter-szám, a tudomásulvétel dátuma, a szerződés lejárata.
-
2
Válassza külön a saját tevékenységet hirdető kijelzőket a harmadik feleknek értékesített felületektől — a kettőre más szabály vonatkozik.
-
3
Nézze meg a saját településének településképi rendeletét és a képviselő-testület napirendjét: az önkormányzatoknak október 1-jéig új szabályokat kell alkotniuk.
-
4
A homlokzati, tűzfali és szabadon álló felületeknél mérje fel az átalakítás lehetőségét (tetőszerkezetre helyezés, méretcsökkentés) — az átalakítható eszközökre december 31-ig kell bejelentést tenni.
-
5
Kövesse a Magyar Közlönyt és a kormany.hu-t a végrehajtási rendelet megjelenéséig, és a megjelenés után kérjen jogi véleményt a konkrét felületekre.
-
6
Hosszú távú szerződéseknél vegye figyelembe a 15 éves felső korlátot és az 5 éves tudomásulvételi ciklust.
Átalakítás, tetőszerkezetre helyezés vagy méretcsökkentés előtt áll? A LED-fal gyártás oldalunkon összefoglaltuk, mit érdemes tudni az egyedi méretű kültéri és beltéri felületekről.